...Szüret 10 éve, Mindszentkálla... Mikor még lábam, bírta a gyűrődést, megérdemelt pihenésként megmásztuk a köves hegyoldalt. Talán más arcok, talán még kisgyermekek, felnőtté váltak. Talán ez volt utolsó nagy kirándulásom, talán mindenki jó szívvel emlékezik rá. Azóta sem derült ki a hegyoldal titka, talán örök rejtély marad. Miért nem csúsztak kövek lábunk alatt, miért nem építkeztek az ott lakók, e kemény kőből. Néhány megmaradt közeli pincék romjaiban felleltük maradványait. A hegy északi vonulatában találtunk egy olyan védvonalat, nem volt habarcs, csak egymásra rakott illeszkedő kövek, funkcióik ismeretlen. Miért védték a hegyoldalt, hiszen tőle délre volt a kőhegy ártalmatlan omlása. Maradt egy kőszirt, ami a talaj eróziója miatt képes ma is újabb kőomladékot a völgybe küldeni, talán évezredek, milliók kik választ tudnának adni. A dédink megmaradt pincéje romjai közt is találtunk egy-egy követ, ami a kőhegyről származhatott. Nem kötődött hozzá semmi anyag, könnyen kifordult, talán ez a magyarázat, miért nem építkeztek ebből a kőből. A tizenharmadik században épült puszta templom romjait kémlelve sem találtunk a kőhegyről származó köveket, hiszen kéznyújtásira volt. Talán tudtak valamit, amit mi nem. Tőle balra-jobbra bányászták a követ a kühegy, magas szilícium tartalma miatt kincsé vált. A modern geológia talán tudja a magyarázatot, talán kíváncsiságom a múlté, de Ti még megtudhatjátok az igazságot, ha érdekel! ...
Szüret 10 éve, Mindszentkálla, geológiai csoda? ...
...Szüret 10 éve, Mindszentkálla... Mikor még lábam, bírta a gyűrődést, megérdemelt pihenésként megmásztuk a köves hegyoldalt. Talán más arcok, talán még kisgyermekek, felnőtté váltak. Talán ez volt utolsó nagy kirándulásom, talán mindenki jó szívvel emlékezik rá. Azóta sem derült ki a hegyoldal titka, talán örök rejtély marad. Miért nem csúsztak kövek lábunk alatt, miért nem építkeztek az ott lakók, e kemény kőből. Néhány megmaradt közeli pincék romjaiban felleltük maradványait. A hegy északi vonulatában találtunk egy olyan védvonalat, nem volt habarcs, csak egymásra rakott illeszkedő kövek, funkcióik ismeretlen. Miért védték a hegyoldalt, hiszen tőle délre volt a kőhegy ártalmatlan omlása. Maradt egy kőszirt, ami a talaj eróziója miatt képes ma is újabb kőomladékot a völgybe küldeni, talán évezredek, milliók kik választ tudnának adni. A dédink megmaradt pincéje romjai közt is találtunk egy-egy követ, ami a kőhegyről származhatott. Nem kötődött hozzá semmi anyag, könnyen kifordult, talán ez a magyarázat, miért nem építkeztek ebből a kőből. A tizenharmadik században épült puszta templom romjait kémlelve sem találtunk a kőhegyről származó köveket, hiszen kéznyújtásira volt. Talán tudtak valamit, amit mi nem. Tőle balra-jobbra bányászták a követ a kühegy, magas szilícium tartalma miatt kincsé vált. A modern geológia talán tudja a magyarázatot, talán kíváncsiságom a múlté, de Ti még megtudhatjátok az igazságot, ha érdekel! ...
Egy ismeretlen barát, ki szakítani kiván lelkemmel...
… Kértem Annát, mondja el e verset. De papa én még nem tudok olvasni felnőtt verset tanulni, mondani. Akkor mondja Peti. De papa mondjad te, a te hangod a legszebb!... Addig-addig olvastam, míg gondoltam megörökítem saját hangon, ha nem bánod. És megőriztem magamnak.
Tudod fáj a vég és még jobban, hogy én generáltam. Vannak percek pillanatok, mikor nem tudok nem gondolni Rád. Valahogy életem részévé váltál, akartam nem akartam, dühös voltam egyben megbocsátó, jámbor lélek és lázadó. Külső hang harsogja feledd, mi nem a tiéd, soha nem is volt. Nem sokban különbözünk, de Te fiatal vagy, tele életenergiával, én megalkuvó, elfogadok minden jót, mit az életem kínál. Könyveid éjjeli szekrényemről polcaimra kerültek, nem mint eladható, mint nyugvó könyvecskék. Ha lelkem úgy kívánja érte nyúlok, más szerepe éjjelimen sem volt. Csak olvasni átélni valami mást, amit éppen Te nyújtottál adtál. Haragod elviselhetetlen volt, soha nem éreztem igaz voltát, de valahol tudtam, sokban igazad volt. Néha térdemre fektettem volna popsid, pirosra vertem volna, mert másként gondolkodtál, mit én éreztem. Gyermekeimmel sem tettem, soha nem is tenném, racionális elméd elfogadni képtelen!? Tudod mikor a lélekben lecseng egy hang, csak azt kívánod hallani, mi neked jó, elfogadsz, vagy másként értelmezel, de belül érzed, valami, valaki hiányzik. Valahol ez vagyok én és a létem!
Köszönöm leveled.
Lobbanékony vagyok, de nem haragtartó. Őszintén örülök, hogy írtál.
Visszanézve már nem emlékszem min sértődtem meg, nincs is jelentősége.
Maradt a tisztelet, őszinte szeretetem Feléd.
Így
múlik csendesen. Mit vársz magadtól hiányt, vagy beteljesülést, mert az
öröm már elszállt maradt a bú, bánat egy elhalványult lelkesedés. Mikor
már az emlék is csupán kétely, mikor emlékezni sem akarsz, nem akarod
tudni okát, nem akarod érezni súlyát, de belül érzed, valami más volt.
Csak kusza ébrenlét, hiszen kortól mivoltunktól független lények
vagyunk.Talán egy valami, a kölcsönös szeretet a megbecsülés, a
tisztelet és semmi más! Te így búcsúztál. Látod idézni sem tudom, de
lelkemben mély nyomot hagyott, mert nem voltál méltó sértő szavakra,
szádból mégis megidéző volt a vélt igazság. Legyél mindig boldog,
mentesülj az ilyen öreg elméktől, ők csak a szép lelked látják, minden
más elhalványul, csak a léted a fontos!
Örülök hogy beszéltünk. Áldott álmokat.
Megzenésítette az egyik barátom a versem
Eszembe jutottál róla.
Imádom a hasonló lüktető zenét, lábam lelkem megmozdul, max hangerő és valahogy élek a világomban. Talán soha nem szakíthatunk, most még nem...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
Valami valahol elkezdődött és egyszer véget ért... Mint a mesékben...
... Szerelem sziget, tudom az ország a világ bármely pontján lehet, ahol halk suttogás, meghitt pillanatok lengik gyengéd hangod, mely a s...
-
Feleségem élete és munkássága Gyermekeinknek a legszebb szó, anya, apa. Unokáimnak, mama, papa, a legkönnyebben kimondható szó. ...
-
… Bakonyszűcs, számomra ismeretlen. Nincsenek emlékeim, talán sosem jártam ott, de van egyfajta erkölcsi, ismeretlen kötődés. A szeretett ...
-
… Álmaim mint mindig furcsák, talán megmagyarázhatatlanok, de ez rendkívüli. Nemzetünk, Földünk halottjai földbe kerültek, az enyészeté...









