... Néha elgondolkodom hol kezdődik a "pazarlás" az esztelen vásárlás, a friss valóban mindig finomabb? A fagyasztó kincs nagyszerű dolog, de nem mindenre alkalmazható. Tejes dobozom kinyitom (1 l), csak 3 dl kell, mert éppen palacsintát sütök, sőt kevesebb kenyeremhez, kiflimhez, zsemlyémhez 1,5-2 dl. Régen volt kisebb kiszerelés, mint a kefir, joghurt, tejföl. Ha tudnám, hogy pár napig, egy hétig nem nyúlok hozzá, kiönteném dunsztos üvegbe, hogy megaludjon, tetején egy kanálnyi tejföl, savó és benne a túró. De jól tudod, tejet nem látott termék, megbüdösödik, muslincák menekülnek, cicák három napig fosnak, ha egyáltalán megeszik. Azt gondolom magamról, tej és laktóz érzékeny lettem. Újra szeretném megkóstolni azt a tejet, ami habzott, langyos volt, mert a tehén tőgyéből egyenesen a számban landolt. Hiú ábránd, de valljuk be magunknak, azok voltak a szép idők! Valaha volt "iskolatej" kis kiszerelésben, talán rá lehetett volna írni, nyugdíjasoknak, egyedül élőknek. Talán én vagyok maradi, mert nem járom a boltokat, ma is létezik ilyen kiszerelés? A tudatlanság, nem minden alól mentesít, anno egy merítő tejföl, talán 2 dl lehetett, ma súlyban adják meg, 145 gr, 175 gr. Legyél okos, ki már általános iskolában tanultad az átszámítást. Őseinknek voltak mérőedényeik, véka, bögre, merítő, marék, csipetnyi, de ma már semmi nem igaz. Ha csak a markomat nézem öreganyám apró keze kétszer beleférne. Mosolygok magamon, megpróbálom a TESCO-s tejet felforralni, dunsztolni, mint a télire eltett savanyúságot. Ennyi kidobni valót nem engedhetek meg magamnak. Ha van ötleted kérlek osszad meg velem. Tegnap este fél kiló fagyasztott velőt készítettem. Tudtam egyedül képtelen vagyok mind megenni, hirtelen megosztani sem tudtam, kértem véleményt kedves ismerősömtől, fagyasztható, vagy nem javasolt. De kívántam, megengedhettem magamnak akár veszteséggel. Miután felmértem a lehetőségeket magamnak sok, két-három embernek kevés. Kicsit szégyenlem magam, tegnap késő esti vacsorám volt, ma délelőtt és estebédem is ez lesz. Saját sütésű fagyasztott, pirított kenyeremmel. Kívül roppan, belül omlik. Edényem alján a maradék, a cicák martaléka. A tanulság, tudd felmérni mi az mi egy fogyasztásra elég!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése