Talán, mint a földön túli érzelem…

 

 ... Igazán nem is ismerlek. "S képzetem hegyvölgyedet nem járja." Anya szavait hallva, talán láthattalak iskolai „bulikon”, de valahogy neved agyamba vésődött. Később, mikor már nem volt lehetőségem megkérdezni ki is Vagy, írásaid voltak, mik közelebb hoztak. Ma mégis úgy érzem, mintha ezer éve ismernélek, ahol nem volt testi érintés, nem volt egy szó egy gondolat. Aztán megkérdőjelezem, létezhet e érzelmi kapcsolat, mi mindig közelemben tart, kit bírálhatok, elfogadhatok, kivel azonosulhatok, ki nem több mint plátói ismeretlen ismeretség. Nem tudom, de jó, hogy vagy vagytok nekem. Sorsunk sokban hasonló, de életünk soha. Más idősíkban élünk és éltünk, talán húsz vagy több év, mi elválaszt. Talán a létünk mi több, mint egy érzelmi vallomás, mint a mesékben a soha meg nem valósult álom. Mert álmodni bárki képes, hogy álmai valóra válhatnak, nem törvényszerű. Sok-sok ellentmondás. Kívánom, mit nem kívánhatok, szeretném, mit mindig is szerettem volna. Élhettem, mint kívántam, szerethettem, ahogy soha. Azt hittem a hiány mindig pótolható, de nem vannak korlátok, erkölcsi normák, mit csak ember képes létrehozni. Bálványt imádó ismeretlen teremtő. Mert a tíz parancsolat örök érvényű, tudatunktól független létezik! Mint zsákon a foltok, lelkemben ezer szakadás és távozó emlékek. Foltozgatni már nem vagyok képes, "engedem hadd menjen, szaladjon kifelé belőlem gondoltam egyetlen." Minden lépésemben, minden tettemben ott van a szeretet, ami új értelmet kapott. Feledve az egot, már nem az én a létem fontos, mert van kit-kiket szeretnem, akik értelmezik örök mosolyom, várják testi érintésem, ölelésem. Anya úgy ment el, hogy vágyaimat ne pazaroljam holmi érzelgősségre, merjek vállalni valami újat, szebbet, mit nekünk nem adhatott az élet. Mert a földi létben minden véges, minden pillanat perc közelebb visz az elmúláshoz, csak rajtad áll, hogy élvezd! Az életed nem minősít, nem gondol át szavakat, tetteket, nem áll jogában bírálni, csak a jóra törekszik, mi jó lehet neked! Az életed téged véd és szolgál, ahogy tetted egész életedben...