Anyu
kőkemény, mégis vajszívű asszony volt. Öt fiút felnevelni nem kis feladat.
A
pénzt ő kezelte, apu dolgozott, anyu gazdálkodott. Mindenki irigykedett, a
bánya jól fizet, így utólag azt látom, ahhoz elég volt, hogy éljünk, semmi
luxus, semmi többlet. A szobában a nagy szekrényben volt borítékban a kassza.
Néha lopva belenéztünk, bár tabu volt. Mikor krumplicukrot kaptunk, boldogok
voltunk, igen, nekünk jól megy. Aztán hónap végén eltűnt a pénz, a kredencben
volt egy pohár, benne aprópénz. Új ruhát ritkán kaptunk. Foltoztuk,
felújítottuk ruhatárunk, ezt kinőttem, jó lesz a testvéremnek, míg végleg el
nem avult.
Egy
hónapban egyszer volt filmvetítés a kultúrházban. Nagyon vártuk, a Tenkes
Kapitánya volt a kínálatban. Minden porcikám vágyta. Anyu elővette a bögrét, az
asztalra borította, és válogatta, 2 Ft a kenyérre., aztán közölte, hogy csak
egy mozit tud kifizetni. A Jocó, mint a legidősebb, 0,5 Ft, Ő elmehet. Nagyon
fájt, soha nem felejtem lenyelt könnyeimet, de meg kellet értenem, majd
elmeséli.
A
nagyszobában együtt aludtunk. Anyuéknak, francia ágy, olyan külön fakerettel,
jó puha szalmazsákkal. A sezlonyon ketten aludtunk, sokszor elbújtunk a
tollpaplan alá, és meséltünk, mindenről. Néha, kisöcsénk is mellénk bújt, és ha
elaludt átvittük a saját ágyába.
A
kisebb öcsémnek külön gyerekágya volt, Ő a kályha közelében kapott helyet. Apu
este bedurrantott a cserépkályhába, kellemes meleg, reggelre, a paplan melegét
élveztük, mert, ha kidugtuk a lábujjunkat, metszett a hideg. Mikor felkeltünk,
a konyha sparheltje, meleget árasztott. A sütőben frissen sült krumpli, még a zsebünkbe
is jutott, mikor iskolába mentünk.
A
fürdőszoba jég hideg volt. Azért hetente egyszer fürdőkádban fürödhettünk,
akkor meleg volt a fürdőszoba, először a kicsik, aztán a nagyobbak, egy kád
víz, mindenkinek elég volt. Néha még illatos szappan is volt. Persze kivétel
volt, amikor a játéktól lucskosan jöttünk haza. Akkor volt a nagy lavór, kicsi
langyos víz, rosszabb esetben a kútvíz.
A
kredencről jut eszembe. Mint konyhabútor nagy becsben volt. Szépen sorakoztak a
tányérok poharak, az oldal szekrényben a fűszerek, liszt, stb. Játék közben,
mert játszottunk, a csiszolt üveg egyik darabja eltörött. Nagyon féltünk, ha
anyu hazajön, hogy mondjuk meg.
Kitaláltuk,
hogy cipőpucolás közben a kefe elszabadult és eltörte az üveget. Kilógott a
lóláb, de jónak tűnő magyarázat volt. Persze magamra vállaltam, aztán fa@ultam,
de nem érdekelt, előkerült a fakanál, én meg oda tartottam a fenekem, üss, anyu
üss. Folytak a könnyeim, de kemény voltam.
Ez
a kredenc, rejtélyes információkat is tartalmazott. Ez volt anyu notebookja. Az
oldalsó ajtó tartalmazott minden lényeges dátumot. Ki mikor született, mikor
vonult be katonának.., stb.
A
szekrény, anyuék ágya vonzó játékszer volt. Ugrani a szekrény tetejéről,
landolni az ágyon. Nos, kisöcsém kulcscsont törése, ágydeszkák törése, bent
volt a pakliban. Apu elképedt képe, hogy a szalma zsákja a földön…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése