Mi nap a fellegekben jártam,
nem tudom hogy, de fent a föld felett.
Peregtek a képek, az emlékek.
Anya a Zsepit sétáltatta a
falu határában. Akartam leugrani,
megölelni, de nem lehetett. Láttam hívogató szelíd mosolyát, de csak
távolodtam.
Megfordult a világ? Anya, Te
fönt vagy, én a való világban.
Még sincs távolság, csak a
szeretet…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése