Mindszentkálla története

Számomra a Káli medence gyöngyszeme Mindszentkálla.

Kedves barátaim kutatásai alapján, megosztom Veletek a falum történetéről szóló feljegyzéseket. Úgy gondolom nem lehet elégszer írni-olvasni róla.

A mai - 300 lelket számláló - Mindszentkálla község a Káli-medence észak-nyugati részén, a Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik.

 

A község természeti adottságai ősidők óta kedvezőek voltak a letelepedésre, nem véletlen, hogy már a honfoglalás utáni időkben szállásbirtokként szerepel. Első írásos említése 1277-ből ismert. A Káli-medece községei – köztük Mindszentkálla is - Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt. Mint ilyen, 1341-ben került a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Előnevét Mindszentek tiszteletére szentelt templomáról kapta. Első neve Villa omnium sanctorium Kaal volt. Később Mindszentkállakisfalud néven említették.

Eredetileg három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud. Ezek összeépüléséből, egyesüléséből keletkezett a mai település. Kisfaludot 1548-ban felégették a törökök, majd a visszaköltözött lakosságot a XVI. század végén újra elkergették. Kisfalud 1696-ban a veszprémi káptalan birtoka lett, ahol 11 jobbágy- és zsellércsalád élt. 1700-ban már Mindszentkállával együtt írták össze.

Mindszentkálla népes helységnek számított a XVI. században. A források tanúsága szerint 1531-ben húsz adófizető telek és több puszta is tartozott hozzá. A török pusztítások dacára is újra benépesült, a XVI-XVIII. század rovásösszeírásokban mindvégig szerepel. Az 1696-os összeírásban például az itt élő családok 55 hjos szántón és hat hjos szőlőterületen gazdálkodtak.

A községnek 1939-ben 1872 katasztrális hjosja és 812 magyar nyelvű lakosa volt. Ekkor a 172 lakóház mellett egy római katolikus elemi népiskola és egy általános továbbképző iskola található a faluban. Öt önálló iparos és három kereskedő élt itt.

A falu határának nagy részét 1945 előtt a veszprémi püspökség birtokolta. Ma is itt van az érsekség legnagyobb szőlészete, itt terem az egyházi szertartások misebora.

Az egyházi birtokon kívül létezett a Kerkápoly és Bodor-féle alapítványi birtok, valamint az úrbéres közbirtokosság földje. Két 25 hjoson felüli magánbirtokot is nyilvántartottak ebben az időben. A nagybirtokokat 1945-ben felosztották, így a község tulajdonába került a veszprémi püspökség két majorja, a Kereki és a Szent Imre major is. Az Imre majort abban az időben Sanyarú majornak hívták. 1969 júliusában 780 lakost és 1900 hjos területet tartottak számon.

Mindszentkállát fennállásától kezdve mindvégig római katolikus vallásúak lakták, amit a község neve is bizonyít. Temploma és parochiális egyháza már 1335-ben létezett. Papjáról az 1333. évi tizedjegyzék is említést tesz. A középkori falu eredeti gótikus templomának csak a romjai láthatók a mai templom feletti domboldalon, ill. fennmaradt az ezt jelölő Pusztatemplom név.

A mai templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A főoltár, a szószék és a padok, valamint az orgonaszekrény 1830-ból származó klasszicista faragványok. Érdekesség a mai sekrestyében található román kori keresztelőmedence. A falu búcsúünnepe november első vasárnapja.

A községben több városi család vett régi parasztházat, melyet felújítottak, s többen véglegesen itt telepedtek le. A szép táj, a nyugalom és a kirándulási lehetőségek nagy vonzerővel bírnak. Mindszentkálla a falusi turizmusra kiválóan alkalmas hely.