Számomra a Káli medence gyöngyszeme Mindszentkálla.
Kedves
barátaim kutatásai alapján, megosztom Veletek a falum történetéről szóló
feljegyzéseket. Úgy gondolom nem lehet elégszer írni-olvasni róla.
A mai - 300
lelket számláló - Mindszentkálla község a Káli-medence észak-nyugati részén, a
Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik.
A község
természeti adottságai ősidők óta kedvezőek voltak a letelepedésre, nem
véletlen, hogy már a honfoglalás utáni időkben szállásbirtokként szerepel. Első
írásos említése 1277-ből ismert. A Káli-medece községei – köztük Mindszentkálla
is - Kál horka (harka, vérbíró) szállásbirtoka volt. Mint ilyen, 1341-ben került
a veszprémi püspök birtokába, cserébe Tátika váráért. Előnevét Mindszentek
tiszteletére szentelt templomáról kapta. Első neve Villa omnium sanctorium Kaal
volt. Később Mindszentkállakisfalud néven említették.
Eredetileg
három község állt a mai Mindszentkálla helyén: Mindszent, Kálla és Kisfalud.
Ezek összeépüléséből, egyesüléséből keletkezett a mai település. Kisfaludot
1548-ban felégették a törökök, majd a visszaköltözött lakosságot a XVI. század
végén újra elkergették. Kisfalud 1696-ban a veszprémi káptalan birtoka lett,
ahol 11 jobbágy- és zsellércsalád élt. 1700-ban már Mindszentkállával együtt
írták össze.
Mindszentkálla
népes helységnek számított a XVI. században. A források tanúsága szerint
1531-ben húsz adófizető telek és több puszta is tartozott hozzá. A török
pusztítások dacára is újra benépesült, a XVI-XVIII. század rovásösszeírásokban
mindvégig szerepel. Az 1696-os összeírásban például az itt élő családok 55 hjos
szántón és hat hjos szőlőterületen gazdálkodtak.
A községnek
1939-ben 1872 katasztrális hjosja és 812 magyar nyelvű lakosa volt. Ekkor a 172
lakóház mellett egy római katolikus elemi népiskola és egy általános
továbbképző iskola található a faluban. Öt önálló iparos és három kereskedő élt
itt.
A falu
határának nagy részét 1945 előtt a veszprémi püspökség birtokolta. Ma is itt
van az érsekség legnagyobb szőlészete, itt terem az egyházi szertartások
misebora.
Az egyházi
birtokon kívül létezett a Kerkápoly és Bodor-féle alapítványi birtok, valamint
az úrbéres közbirtokosság földje. Két 25 hjoson felüli magánbirtokot is
nyilvántartottak ebben az időben. A nagybirtokokat 1945-ben felosztották, így a
község tulajdonába került a veszprémi püspökség két majorja, a Kereki és a
Szent Imre major is. Az Imre majort abban az időben Sanyarú majornak hívták.
1969 júliusában 780 lakost és 1900 hjos területet tartottak számon.
Mindszentkállát
fennállásától kezdve mindvégig római katolikus vallásúak lakták, amit a község
neve is bizonyít. Temploma és parochiális egyháza már 1335-ben létezett.
Papjáról az 1333. évi tizedjegyzék is említést tesz. A középkori falu eredeti
gótikus templomának csak a romjai láthatók a mai templom feletti domboldalon,
ill. fennmaradt az ezt jelölő Pusztatemplom név.
A mai
templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A főoltár, a szószék és a padok,
valamint az orgonaszekrény 1830-ból származó klasszicista faragványok.
Érdekesség a mai sekrestyében található román kori keresztelőmedence. A falu
búcsúünnepe november első vasárnapja.
A községben
több városi család vett régi parasztházat, melyet felújítottak, s többen
véglegesen itt telepedtek le. A szép táj, a nyugalom és a kirándulási
lehetőségek nagy vonzerővel bírnak. Mindszentkálla a falusi turizmusra kiválóan
alkalmas hely.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése