Hit
Most
helyetted vagyok hős elődöm.
A
dicső múltra emlékszem, nem törődöm,
Ha
a természet gúnyt űz nehéz munkámból.
Tréfálkozva
próbára tesz, hűvös esőt zúdít nyakamba.
Tavaszra
már a sarkam sem fáj, ha muszáj
Egyként
verem a „vigyázt” a többivel,
Dacolva
széllel, vagy verő nappal menetelek én is.
Dicsérlek
csodás szabadság.
Miként
vigyázták álmom, ébrenlétem
Most
én vigyázom anyám, apám,
Szeretett
mindenségem létét,
Mert
vérét nem issza be föld
Hontalan
fiának. Szeretlek hazám,
Szeretlek
Magyarország!
1974
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése