Gondolom Ti is készültetek az anyák napjára.
Mikor kicsik voltunk, mindig készítettünk meglepit anyák napjára. Festettünk, hímeztünk, jó cselekedetekkel büszkélkedtünk.
Mikor kicsik voltunk, mindig készítettünk meglepit anyák napjára. Festettünk, hímeztünk, jó cselekedetekkel büszkélkedtünk.
Egyszer egy gyönyörű szívecskét
készítettünk, domború volt, piros bársonnyal és tele hímzéssel.
Sajnos hamar végeztünk és
rejtegettük, nehogy anyu megtalálja. A köntöse zsebébe rejtettük, de lebuktunk.
Öt fiú, csak rosszat rejteget!
Egy világ omlott össze bennem, amikor
megtalálta, nem akkor, amikor mi akartuk. Persze sírva ölelt bennünket, nekem
akkor is csalódás volt.
A
pörkölt torta készítésébe hamar beleláttunk. Eldöntöttük, ilyet készítünk.
Mindenki szorgoskodott, pörköltük a cukrot, aprítottuk a diót, egy jókora
lábos, ez jó lesz alapnak.
A
szívet ki kellet nyújtani, kivágni a forró masszából. Minden ujjam sajgott az
égési sérülésektől, cukor mázt készítettünk és felírtuk, anyunak.
A
sok-sok maradék kincs volt a kis „vércséknek”, de a boldog pillanat nem maradt
el…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése