Én csak a Zsepi vagyok...


Kedves Gazdi! 

Egy meglepetéssel készültem, annyira vártam, hogy jöttök.


A bundim hosszú volt, belefeküdtem minden jóba, fűbe, homokkupacba, ganajba, a papa szörnyülködött, de nekem jó volt.

Képzeljétek, ma reggel megjelent egy Szörnyella.

Megfésült, kedves volt a hangja. Aztán tűrtem, egyre jobb volt. Elkezdte nyírni a bundámat, a papa kiment cigizni, én meg tűrtem, de jól esett. 














Ment az idő, én az asztal tetején, és még mindig csak nyírt. Néha oda bújtam mellé, mert aranyos volt, jó volt az illata.

Mikor azt hittem kész, megfürdetett. Hajszárítás, fúj, utálom, de a simogatása jól esett. Aztán rájöttem, szeretem, ahogy csinálja. Tűrtem, csinálj velem bármit, csak szép legyek, jön a gazdi, a Kinga és a tüneményes Anna.

Állandóan piszkált, még itt, ott egy kicsit. Szörnyű volt, de a papa azt mondta, szép vagy, és szebb leszel. 
Képzeld, a körmeimet is levágta. Bírtam, bár a papára pillantottam, tényleg szükséges? De ő elvonult keverte az ebédjét, én meg szenvedtem a szépségért. 

Két óra szörnyű megpróbáltatás után, Szabina azt mondta, menjek pisilni. Boldogan futottam, még kakiltam is. Tegnap este óta kaját sem kaptam, de azt mondták jó húsban vagyok, fontos a mozgás. Körbe rohantam a kertben és vártam, hogy újra simogasson...

Vissza az asztalra, újabb macera. Egyre türelmetlenebb lettem, de a szépség, az más, kitartás, azt mondták...

  
Végül ez lettem. Ugye  tetszem Neked is!

Mikor azt mondta kész, még vágytam a simogatására, de a papa virágot adott neki, megölelte és azt mondta köszönöm. 

Beült az autójába és hiába kiabáltam, elhajtott. 

Szabina visszavárlak!!!

1 megjegyzés:

Történések, valódi események, szólások mondások...

... Nagyszüleim boldog magyarok voltak. Ahogy kis gyermekként láttam, nem keseregtek nem szűkölködtek. Legyen a pipába dohány, asztalon étel...