Kedves Kis Unokáim!
A papa kertjében eddig csak egy egyetlen eper és egy nagy fej
saláta érett.
Óvtam őket csigáktól, az időjárástól, minden kártevőtől. Most döntenem kellett. A saláta nekem két napra elegendő, úgy döglesztve, ahogy én szeretem.
Óvtam őket csigáktól, az időjárástól, minden kártevőtől. Most döntenem kellett. A saláta nekem két napra elegendő, úgy döglesztve, ahogy én szeretem.
Az epret két részre
vágtam, és Rátok gondolva megettem, lassan érezve az ízét, ahogy Ti is majszolnátok.
A virágok a mamának nyílnak. A pünközsdi rózsa illata
betölti a lakást, hiszen behoztam, nap-mint nap érzékelem illatát.
Az írisz, mely oly kedves volt, már hullatja szirmait.
A korona virág most bontja szirmait.
A szoba rózsák kint virágba borultak.
A tavi rózsák pompáznak, ha csak néhány a viráguk, de mutatják a holnapot.
Az írisz, mely oly kedves volt, már hullatja szirmait.
A korona virág most bontja szirmait.
A szoba rózsák kint virágba borultak.
A tavi rózsák pompáznak, ha csak néhány a viráguk, de mutatják a holnapot.
A pipacsok elnyíltak, már csak a gubók jelzik a létet és elmúlást, az örök életet.
Kicsi medvetalp barátaim. A télen át óvtalak, mint szerencsehozók. Már sokan vagytok, remélem másoknak boldogabb jövőt, gazdagságot hoztok!
A kivi tele virággal. Idén vajon Ő is bizonyít, képes az életre.
A kis áfonya bokor, mögötte a szibériai mézbogyó. Tavaly már Erik dézsmálta néhány szem ízletes termékét.
Árvácskák, hálás kis virágok, dacolva téllel, képesek voltatok megújulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése