Könnycsepp
Föléd hajoltam, hogy csókommal töröljem
Könnyektől áztatott arcod.
Boldogság sós kristályai voltak, tüzelő
Szomjam, s kínom enyhítői,
Mik ragyogóbbá tették, fényét soha el nem
Vesztő tündöklő szemednek,
S arcodnak azt a varázst adták,
Mit úgy hívnak: szerelem.
1976
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése