Új szerelem
Mint forgószél a hűvös éjszakában
Úgy jöttél a magad valóságában
Jöttél forrón, perzselőn, szeretőn,
Sajgó szíved nyugtot keresőn.
Ha, fáj még szíved gondolj arra,
Kit talált ő sem tudja,
Hogy két sajgó szív talált egymásra
S e találkozástól saját boldogságát várja.
Halvány arcod rejtekében
Sötét szemed nagy fényében
Megláttam a lelked arcát
Ifjú szíved nagy fájdalmát
Ne kérdezd miért sírok
Ilyen verset miért írok
Lelkem ezzel vigasztalom
A csendes magányt megszakítom.
1970
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése