Rózsa


Rózsa

Ó Rózsa, természet virága
Szívembe mar színe, bódító illata.
Ha elhervad, szirmait némán hullatja
A rohanó élet magával ragadja.

Rád ragyog az élet tündöklő csillaga,
S a nap fénye megtörik rajta pirongva
Erős tövis koszorú óvja lágy szirmaid
Lázasan széttárod ölelő karjaid

Zümmögő méhecske szállt nyílt kelyhedre
Számára életet, édes nedvet keresve.
Törékeny szárad a szellő ringatja
Meghajolsz előtte csendesen suttogva.

1970

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Valami valahol elkezdődött és egyszer véget ért... Mint a mesékben...

  ... Szerelem sziget, tudom az ország a világ bármely pontján lehet, ahol halk suttogás, meghitt pillanatok lengik gyengéd hangod, mely a s...