A múlt
Lépteim ködös porában vélem fellelni múltam.
Hátranézek, virágok nem hajtják le fejüket,
Nem hajladoznak gyenge fűszálak sem
Szégyellem e könnyű por súlyát,
Leplét mégis melegen magamhoz ölelem.
... Nagyszüleim boldog magyarok voltak. Ahogy kis gyermekként láttam, nem keseregtek nem szűkölködtek. Legyen a pipába dohány, asztalon étel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése