A múlt


A múlt

Lépteim ködös porában vélem fellelni múltam.
Hátranézek, virágok nem hajtják le fejüket,
Nem hajladoznak gyenge fűszálak sem
Szégyellem e könnyű por súlyát,
Leplét mégis melegen magamhoz ölelem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Valami valahol elkezdődött és egyszer véget ért... Mint a mesékben...

  ... Szerelem sziget, tudom az ország a világ bármely pontján lehet, ahol halk suttogás, meghitt pillanatok lengik gyengéd hangod, mely a s...